Egy szokatlan bejegyzéssel készültem ma, de azt gondolom nem áll olyan távol a blog témájától, illetve tőletek olvasóktól sem, hiszen az internet apraja-nagyja erről beszél, ki az egekbe dicsőíti, ki a sárga földig lehordja.
Engem, mint mindig elég későn ért el az ötven árnyalat szele, de hál'istennek épp időben ahhoz, hogy még a film megjelenése előtt el tudjam olvasni a könyvet.
Nyílván nem nehéz megállapítani a "verseny" végeredményét, de talán ebben az esetben a leginkább egyértelmű számomra a könyv győzelme, Nagyszerű példa ez arra, hogy miért kockázatos egy könyvből filmet készíteni. (Azt hiszem, most értettem meg igazán, hogy Leiner Laura miért zárkózott el annyira az elől, hogy fim készüljön a Szent Johanna gimiből.)
Könyv
Vonakodva álltam neki, mert nem igazán szeretem ezeket a tömeghisztériákat, de hamar magával ragadott. Az első könyv az életemben, amelyben a főszereplő lány szimpatikus (bár ez a 2. és a 3. rész folyamán megváltozott, az elsőben még így volt. Nem részletezném nektek a sztorit, gondolom mindenki ismeri. Mr. Grey az elején kiakasztott, hihetetlenül arrogáns volt és nagyképű. Majd ahogy egyre több és több dolog derült ki róla, egyre érdekesebb lett számomra. Nem mondom, hogy szimpatikus, mert tényleg beteges, de elég izgalmas karakter egy főszereplőnek, A legnagyobb ellenszenvet az váltotta ki az emberekben, hogy sokak szerint a Szürke 50 árnyalata pártolja a nők elleni erőszakot. Nos, már elnézést a kifejezésért, én ezt orbitális nagy baromságnak tartom. Más könyvben/filmben/sorozatban megjelennek nem éppen angyali főszereplők. Vegyük például a Vámpírnaplókat, hiszen azt talán mindenki ismeri. Damon egy sorozatgyilkos, elmebeteg, mégis közkedvelt. Akkor most a Vámpírnaplók a gyilkolászást támogatja vagy mi? Lehet, hogy a Szürke 50 árnyalat nem egy tökéletes párkapcsolatot mutat be, de kérdem én, miért is kéne? Igen Chrsitian szadista, kontrollmániás, elmebeteg, de pont ettől érdekes és izgalmas a könyv.
Nyílván negatívumokat is tudnék írni, ilyen például a néha nagyon is értelmetlen szóhasználat. Ez szerintem a fordításnak tudható be, ami valljuk be nem sikerüt a legjobban. Ana belső istennőjét pedig szívesen kinyírnám, borzasztóan idegesîtő volt. Ezenkívül hiányoztak belőle az érdekesebb mellékszereplők, mert Tayloron kívül mindenki halál unalmas volt.
Film
Nagyon lehúzták a kritikusok, meg úgy általában mindenki, amit maximálisan meg is értek. Dakota Johnson szerintem tökéletes volt Anának, elég jól játszotta a szerepét, bár szerintem a filmben kicsit vagányabb, mint a könyvben, de ez nem probléma. Jamie Dornan nem volt a legjobb választás, először is, mert Christiant konkrétan gyönyörűnek állítják be, nos Jamie már itt megbukott, nem hiszem, hogy nincs nála sármosabb pasi Hollywoodban. A színészi játéka sem volt túl meggyőző, hiszen Mr.Grey ponthogy az 50 árnyalatáról híres, ebből kb. kettőt sikerült átadnia.
Végig azt éreztem, hogy az előzetest nézem még mindig, és nem magát a filmet, mert pont a legjobb párbeszédeket hagyták ki, sok fontos momentum felett elsiklottak és Grey titokzatos múltját sem boncolgatták túlságosan, pedig az izgalmasabbá tehette volna a filmet. Nagyon hiányzott az, hogy Ana lelkivilágába jobban belelássunk, hiszen a könyvben ennek is elég fontos szerepe van. A filmben még jobban elvesztek a mellékszereplők, még Kate is alig-alig tűnt fel. Az intim jelenetek sem sikerültek túl ütősre, még a játszószobában forgatott jelenetek is inkább vaníliaszexre hasonlítottak, minthogy kemény b*****ra, ahogy Christian azt mondaná.
Összességében, azt remélem a második rész jobb lesz, hiszen szerintem abból könnyebb ütősebb filmet készíteni szóval ha még nem olvastad és érdekel, mindenképp először a könyv, aztán a film!
Ti mit gondoltok? Egyetértetek? Van olyan esetleg, akinek a könyv sem tetszett?
Puszi: Linda
.jpg)
.jpg)
